Kedves Olvasók! A Fényház üzenetekben egyrészt az eddigi tevékenységekről megjelent,valamint az általam írt cikkeket olvashatják. Továbbá olyan aktuális írásokat, melyek a hétköznapokban felmerülő problémák rálátásában és megoldásában segítenek. Ha szívesen olvasna egy adott témáról,örömmel fogadom a javaslatokat! Kellemes időtöltést kívánok!: Völcsei Judit A Szepes Mária Fényháza vezetője
2011. augusztus 10.
A kiismerhetetlen férfi
Az asszony évek óta mindent megoszt vele – ágyat, asztalt, a hétköznapokat éppúgy, mint a közös nyaralás élményét –, ám egyszer csak olyan érzése támad, hogy idegen férfi mellett ébred. Hosszú évek után döbben rá, hogy alig ismeri a másikat. „A barátságban és a szerelemben az ember mindig boldogabb attól, amit nem tud, mint amivel tisztában van.” (Francois de La Rochefoucault francia filozófus) A szerelem a legnagyobb rejtély. Titkát, úgy látszik, senki nem fejti meg. Örök kérdés, hogy mitől lobban szerelemre test és lélek? Mi az, ami két embert összekovácsol és együtt tart? A legtöbb kapcsolatban mindkét fél meg van győződve róla, hogy jól ismeri a másikat. Ez azonban egyáltalán nincs így. A meghitt együttlét ellenére is kiderülhet a nő számára, hogy a férfi mégsem az, akinek gondolja. Közel van, mégis idegen .Házastársak között végzett felmérés igazolja, hogy a legtöbb nő és férfi nagyon keveset tud a párjáról. A megkérdezettek között volt három hete, de hat éve együtt élő pár is. A másikra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni: sportol, kedveli a zenét, mi a kedvenc elfoglaltsága, mi az élete álma, szeret sétálni, szeret kártyázni? A résztvevők háromnegyede biztos volt válaszai helyességében. Különösen a nők hitték azt, hogy mindent tudnak a másikról. A felmérés eredménye mindenkit meglepett: óriási szakadék tátongott a valóság és az elképzelés között. A hosszú idő óta együtt élők esetében éppúgy, mint a friss szerelmesek táborában. A nők éveken át tartó bensőséges kapcsolat után sem ismerhetik tökéletesen párjuk érzelmi életét, nem látnak át rajta. Közhely – és általában igaz –, hogy a szerelem vakká tesz. Miért nem teszik le a rózsaszín szemüveget akkor sem, amikor már elmúlt az izgalomtól remegő láb ideje? A szakértők véleménye szerint azért, mert a társat kereső abban reménykedik, hogy megtalálja az igazit. Azt, aki éppen megfelel az elvárásának. Miután rátalált társára, bízik benne, és nem akar csalódni. A végsőkig ragaszkodik az általa ideálisnak tartott emberhez. A szerelmes asszony biztonságot is remél a mellette élőtől: nem baj, ha õ nem tud valamit, a másik majd segít. Hiszen társa tökéletes és hibátlan. A neki tetsző tulajdonságokra koncentrál, a többit pedig figyelmen kívül hagyja attól való félelmében, hogy a pontosabb megfigyelés során hiányosságokat fedezne fel. Így végül a saját maga által kialakított lénnyel él együtt. Erre mondják: szerelem nem létezik illúziók nélkül.
Forrás: Net
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése