2011. április 27.

Mi az allergia lelki háttere?


Itt a tavasz,s vele együtt megjelentek az allergiás tünetek is. Szinte már mindenre allergiásak vagyunk: növényekre, állatokra, élelmiszerekre egyaránt. A kellemetlen testi tünetekből adódóan (orrfolyás, kaparó torokfájás, prüszkölés, szemduzzanat, stb) szidjuk is allergiánk okozóját épp eléggé. A tünetek enyhítésére fel vagyunk már készülve a hagyományos orvoslás gyógyszereivel, az alternatív gyógymódok közül a homeopátia, a különféle méregtelenítési eljárások és egyéb életmód tanácsok adnak megoldást.
De foglalkozunk-e az allergia lelki hátterével?
Mára már örök igazságnak tűnik, hogy stressz hatására elgyengül az immunrendszer, aminek következtében nyitottabbak leszünk a betegségek fogadására. Különösen igaz ez allergiára, hiszen itt régóta fennálló, tartóssá vált érzelmi háttérről van szó. Ez az érzés az önbizalomhiány: az egyén vagy önmagát nem fogadja el, vagy a környezetét, vagy úgy érzi, a környezete nem fogadja el őt, rosszabb esetben mind három tényező egyszerre jelen van. Így hát meg kellene vizsgálni a tudatos szinten, hogy kire, milyen helyzetre vagyunk "allergiásak" főleg kitől nem kapunk elég elismerést, elfogadást, szeretetet. Érdekes, hogy sokkal inkább meg tudjuk fogalmazni vágyainkat tárgyakban, semmint tisztában lennénk érzelmi szükségleteinkkel, s aztán tegyünk is érte. Ahhoz, hogy a vágyak ne csak beteljesületlen álmok maradjanak, előbb a tudatalattiban kell a helyére tenni az önbizalmunkat. Hiszen csak határozottan tudok a jelen helyzet ellen tenni, változtatni.
Mindez szükségeltetik a teljes gyógyuláshoz!

Várakozó kilók



Tavasszal az allergián kívül a fogyókúra jelenti még a gondot. Lázasan keressük a nyári ruhákat, élvezni szeretnénk a szabadságot az öltözködésben is. Ekkor azonban érhetnek bennünket apróbb meglepetések is: pl. pár centivel szűkebb lett minden ruha. Gyors megoldásként fogyókúrába kezdünk. Számolgatjuk a megehető kalóriákat, hősiesen koplalunk,s minden nap megpróbáljuk kedvenc ruhadarabunkat,hátha már jól áll. Sajnos a kívánt eredmény néha elmarad, mert-hát igen!- ennek is van lelki háttere.
Az okok között nem kisebb érzés, mint az elfojtott indulat is szerepel. Azt is mondhatnánk, hogy minden egyes kiló egy-egy elfojtott indulatot, haragot jelent. Bizony nem árt megvizsgálni, hogy kinek nem tudjuk igazán elmondani nyíltan érzéseinket, kifejezni haragunkat. Ráadásul, ha gyermekkorban azt szoktuk meg, hogy cumival vagy bármilyen étellel oldják panaszunkat, a jelenben is előszeretettel nyitjuk ki a hűtőajtót étel után matatva stressz oldásként.
Védekezésre is használhatjuk a kilókat. Jól kipárnázottan érezzük biztonságban magunkat, mellyel minden külső-belső támadás ellen védekezni tudunk. Különösen lelkünket, legintimebb érzéseinket ne érje támadás! De ha előre bebiztosítom magam, a lelki fájdalomtól is megvédem magam. Igen,de ezzel együtt sajnos a SZERETETTŐL IS ELZÁROM magam. Ilyenkor jön pótcselekvésként a jól bevált édesség. Egy kis nassolás, hiszen szükségem van a kényeztetésre!!!
Tehát ezeknek az érzéseknek az oldása a tudatalattiban, nagyban befolyásolja, meggyorsítja a fogyást.