Sajnos a napi stresszhatások alól a gyerekek sem kivételek.
Mire a nap feléhez ér, tele van számos negatív érzéssel (félelem, megfelelés,
kudarcélmény stb.), ami természetesen újabb negatív érzést, az önbizalom
hiányát hozza magával.
Ezekkel az érzésekkel feltöltekezve nekiállhat a másnapi
feladatok megoldásához. De milyen kedvvel és milyen sikerrel, amikor az aznapi
vagy azt megelőzően több napi rossz hatással van tele? Nyilván nem a tőle telhető
maximumot nyújtja. Ahhoz ugyanis egy lenyugtatott agyra lenne szükség, hiszen
csak az a befogadóképes.
Ennek hiányában egy idő után nemcsak az agy, hanem az egész
szervezet felmondhatja a szolgálatot, és kezdődik a betegségek sorozata, hiszen
jobb híján ebbe menekül a gyerek. Ezzel fejezi ki, hogy túl sok volt valamiből.
Ennek skálája viszont elég széles, Kezdve a sima náthával, torokgyulladással,
egészen az allergiáig, asztmáig, sőt némely betegség krónikussá válásáig.
Így amikor tanulási technikáról beszélünk, szorosan
hozzátartozna, hogy e problémák kezeléséhez is módszert, technikákat mutassunk
a gyerekeknek.
Másrészt fontos lenne, hogy maga a tanulás ne csak a tudatos
szinten működjön. Ez egy felszínes tanulási módszer, ami nem igazán tartós. Agyunk
kapacitásának csak 8-10%-át használjuk ki. Ennek megváltoztatását pedig
kisgyerekkorban kell elkezdeni.
Közel 20 éves munkám során bátran állíthatom, hogy az általam alkalmazott önbizalom erősítő, stresszoldó, és egyedi tanulási technikák mindig beváltak még a részképesség zavarral küzdő gyerekek esetében is! (diszlexia, diszgráfia stb.)
 |
| A két agyfélteke működése a gyakorlat elvégzése előtt- jól látható, hogy nem összehangolt! |
 |
| A gyakorlat elvégzése után szemmel látható az agyféltekék összehangolt működése |
 |
| Egy sérült motorikus képességű felnőtt férfi írásképe a gyakorlat elvégzése után |
